Ahogy arról már oldalainkon is beszámoltunk, a cseh Julia Reisingerova vezére volt hazája válogatottjának a nyári világbajnoki előselejtezőn, a torna MVP-je címet is kiérdemelte a teljesítményével. A Nemzeti Sportrádióban elhangzott interjú-sorozatban Nyáguly Gergely megszólaltatta őt is néhány nappal a Pécsre érkezését követően, ahol Julia elmondta azt is, hogy Pécs az otthonára emlékezteti és a körülmények, amiket itt tapasztalt, Európában egyedülállóak.
- Izgatott vagyok és boldog, hogy itt lehetek, alig vártam, hogy elkezdjük a munkát – vág bele centerünk a beszélgetésbe, aki spanyolországi otthonából egy hosszú, autós utazást követően érkezett hazánkba. - Lépésről lépésre kell haladnunk, nem helyezhetünk túl nagy nyomást magunkra, mert az nem segít sem nekem, sem a csapatnak. Természetesen magasak az elvárások, de nem szabad erre gondolnunk. Remek, fiatal csapatunk van, de meg kell ismernünk egymást a pályán minél jobban és hétről hétre, hónapról hónapra javulni és meg kell felelnünk a mérkőzéseken. Sok munka vár ránk, de nyugodtak vagyunk.
Fiatal a csapatunk, amely vezérként számít rá, és leader szerepben is bizonyított már Julia Reisingerova, legutóbb épp a cseh válogatott nyári világbajnoki előselejtezőin, amit játékosunk vezérletével meg is nyert Csehország. Vajon jutott-e idő számára a pihenésre a mexikói torna után?
- Nem igazán. Persze ha a bőröndpakolást, a költözködést és a hosszú utazást annak lehet nevezni, akkor ki tudtam kapcsolni. Szerencsére a férjem velem tartott Pécsre, szóval az volt a cél, hogy minél előbb megérkezzünk a városba és a legalább az első hétvége szabad legyen. Persze az is tevékenyen telt, kicsit mozogtam is a 19 órás vezetés után, ami Spanyolországtól Pécsig tartott. Igyekeztem a lakást is otthonosabbá tenni, szóval nem volt egyszerű, de kicsit pihentem is, hogy erőm teljében kezdhessem a munkát.
Nyáguly Gergely kérdésére, hogy mennyire tetszik neki a mediterrán hangulatú Pécs a spanyol otthon után, Julia inkább hazáját említi:
- Jobban emlékeztet az otthonomra, Csehország nincs messze, ahol nagyon hasonló a mentalitás, ez nekem tetszik. Két évig játszottam Spanyolországban és egy évig Olaszországban, ezek a helyek azért nagyon mások. De jól esik a változás, főleg úgy, hogy hazámra emlékeztet. A klub körülményei, lehetőségei pedig egyszerűen lenyűgözőek, ki merem jelenteni, hogy egy európai csapat sem vetekedhet vele. De még én is csak ismerkedem mindennel, fel kell vennem az itteni ritmust, hogy reggel és délután is edzünk. Meg kell szoknom a mindennapi rutint, edzés, ebéd, pihenés, edzés, vacsora. Mindannyian tudjuk, hogy ez mivel jár, egy új csapatnál vagyok, bele kell rázódni, de imádom.
Komoly nagy hagyományokkal rendelkező ellenfelek ellen kell megküzdeni itthon és emellett ott lesznek az Európa Kupa meccsek is, vajon milyen céljai lehetnek játékosunknak? Erről is szó esett a beszélgetésben:
- Szeretném, ha partiban lennénk a hazai top csapatokkal, egy döntő fantasztikus lenne. Ezért kell keményen megdolgoznunk, hogy megérdemeljük, ha oda jutunk. Ami az Európa Kupát illeti, számomra az a legfontosabb, hogy továbbjussunk a csoportból, aztán meglátjuk, ki jön velünk szembe. Ez a legkiszámíthatatlanabb versenysorozat, sok országból rengeteg csapat érdekelt benne. Különösen így az elején szinte lehetetlen megmondani, milyen játékerőt képviselnek a csapatok, ki jut tovább és ki nem. De én azt hiszem, ezzel a fiatal csapattal ott is jók az esélyeink, szóval igen, az a cél, hogy megmutassuk, meg tudjuk csinálni. Aztán a végén kiderül mi sül ki belőle!
